A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (emésztést elősegítőként) is kínálják. Ezen az eredetvédett területen több barackfajta is megfordul.
Gönci barackpálinka:
A gyümölcsfajta a Gönczi magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól. Ezen az eredetvédett területen gyakorlatilag ugyanazok a fajták találhatóak meg, mint Kecskemét környékén.
A Kecskeméti és a Gönci Barackpálinka ezekből a barackfajtákbók készül:
Magyar kajszi:
Gyümölcse mindenirányú felhasználásra alkalmas. Közepes méretű, gömbölyded gyümölcs, oldalról kissé lapított. Héja narancssárga, viszont a napos oldalon szép piros színt kap. Húsa narancssárga, igen lédús és nagyon finom. Korán termőre fordul, koronája közepes méretű. Július közepén érik.
Bergeron kajszi:
12 nappal a Magyar kajszi után érik. Mind ipari feldolgozásra és friss fogyasztásra alkalmas. Gyümölcse valamivel kisebb, mint a Magyar kajszié, kissé megnyúlt, gömb alakú. Héja narancssárga, a napos oldalon viszont élénkpiros. Húsa szintén narancssárga, kemény, de nagyon jó ízű. Feltörő növekedésű, közepesen sűrű koronát hozó fajta.
Már korán termőre fordul, rendszeresen és nagy mennyiségben terem. A téli lehűléseket nagyszerűen tűri. Kései érése, termésbiztonsága és kedvező tulajdonságai miatt telepítése javasolt.
Pannónia kajszi:
Négy- hét nappal később érik, mint a Magyar kajszi. Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra alkalmas. Közepes méretű, gömbölyű gyümölcse narancssárga színű, a napos oldalán pedig kárminpiros. Húsa narancssárga, viszont savasabb, mint a Magyar kajszi, igen ízletes. Kis méretű, szétterülő koronát nevel. Korán termőre fordul, rendszeresen és sokat terem.
Jó termésbiztonsága és sokoldalúan felhasználható gyümölcse miatt nagymértékben szaporítják. Növekedési tulajdonságai alapján, intenzív ültetvény létesítésére alkalmas.
Ceglédi bíborkajszi:
Július közepén érik. Hagyományos technológiával nevelve, hatalmas méretű gyümölcsöt hozó fajta. Megfelelő vízállás esetén a gyümölcs súlya elérheti a 90-120 grammot is. Alakja megnyúlt, oldalról lapított. Héja világos narancssárga, napos oldalon pirossal fedett. Húsa narancssárga, lédús, ízletes. Magja édes. Közepes növekedési erélyű. Önmeddő, jól megtermékenyítik a Magyar kajszi klónok és a Ceglédi bíborkajszi.
Virágrügyei a Magyar kajszinál ellenállóbbak, a téli lehűlésre közepesen érzékeny. Igen nagy méretű piacos gyümölcse alapján ültetvényekbe telepítése javasolt.
Gönci magyar kajszi:
Ezt a fajtát termesztik a legnagyobb arányban Magyarországon. Július közepén érik. Gyümölcse minden irányú felhasználásra alkalmas. Közepes méretű, gömbölyded, oldalról kissé lapított. Héja narancssárga, napos oldalon piros fedőszínű. Húsa lédús, marancssárga, igen finom. Közepes méretű koronája közepesen sűrű. Korán termőre fordul, jó a termőképessége. Téli és a tavaszi lehűlésre érzékeny.
Kapcsolódó cikkek:
-
A Nagykunsági szilvapálinka uniós oltalmat kapott
-
A napokban a „Nagykörűi cseresznyepálinka” is eredetvédett lett idehaza
-
Kecskeméti barackpálinka készítéséről általában
-
Göcseji Körtepálinka készítéséről általában
-
Békési Szilvapálinka készítéséről általában