Az Eredetvédett pálinkák cikksorozatunkból megtudhatta, hogy milyen gyümölcsökből készülhetnek az eredetvédett pálinkák, ebben a cikkben pedig bemutatjuk azt a rendeletet, amely földrajzilag írja le, hogy mely településeken készült pálinkacímkére lehet feltűntetni az eredetvédett szót.

Békési Szilvapálinka

A termék alapanyagául szolgáló „Vörös szilva” a Körösök Völgyében igen jól termeszthető. Ez a terület magában foglalja Békés város és határain kívül a következő, Békés környéki településeket és határaikat:

Békéscsaba, Tarhos, Bélmegyer, Kamut, Murony, Mezőberény, Telekgerendás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Vésztő, Doboz, Gyula, Gyulavári, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós.

A békési szilvapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.
 

Göcseji Körtepálinka

Északról a Zalalövő-Zalaegerszeg közti vonalon a Zala, keletről a Zalaegerszeg – Bánokszentgyörgy vonal, azaz a Felső (Baki)-Válicka Alsó-Válicka völgye a határ. Az Alsó- Válicka völgye a Cserta-torkolatig, majd onnan a Kerka jobb partja északnyugat-délkeleti irányban, Bánokszentgyörgy-Bárszentmihályfa (Lenti) délről adja a természetes határt. Nyugatról ilyen, folyóvízzel határolt vonal nincs, a szakirodalom elfogadja a Zalalövő- Zalabaksa irányban a régi Borostyánkő-út vonalát, illetve innét a Cserta-torkolatig a dombsor peremét, mint a Göcsej határát. Ez a terület mintegy 648 négyzetkilométer kiterjedésű. A táji – néprajzi egység mintegy 80 települést és vonzáskörzetét foglalja magában, amelyek közül a három Göcsej vidékét határoló falvak és városok a következők:

Bagod, Bocska, Csatár, Csöde, Gosztola, Kálócfa, Kányavár, Kerkabarabás, Kisrécse, Lentikápolna, Nagykanizsa, Nagypáli, Oltárc, Pölöske, Söjtör, Szepetnek, Tornyiszentmiklós, Zalacsér és Zalalövő.

A Göcseji körtepálinka földrajzi árujelzőt az ezen a határon belül található alábbi települések közigazgatási területéről származó termékekkel kapcsolatban lehet használni:

Andráshida, Bagola, Bak, Baktüttös, Bánokszentgyörgy, Barlahida, Bárszentmihályfa, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Botfa, Böde, Bucsuta, Bucsuszentlászló, Csertalakos, Csömödér, Dobronhegy, Egervár, Fűzvölgy, Gellénháza, Gombosszeg, Gutorfölde, Hernyék, Kandikó, Kányavár, Kávás, Kerkateskánd, Kiskutas, Kustánszeg, Lenti, Lentiszombathely, Lovászi, Milejszeg, Mumor, Nagylengyel, Nagyrécse, Németfalu, Nova, Oltárc, Páka, Palin, Petrikeresztúr, Pórszombat, Pózva, Pördefölde, Pusztaapáti, Pusztaederics, Pusztamagyaród, Rádiháza, Salomvár, Sárhida, Sormás, Szécsisziget, Szentliszló, Szilvágy, Teskánd, Tófej, Tormafölde, Várfölde, Zalabaksa, Zalaegerszeg, Zalatárnok.

A Göcseji körtepálinkát kizárólag az itt megjelölt területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Gönci Barackpálinka

A termék alapanyagául szolgáló kajszibarack a Gönci termelési körzet alább felsorolt településeinek barack telepítésre alkalmas területein termeszthető. A gönci barackpálinkát szintén ezeken a településeken működő szeszfőzdében szabad előállítani, palackozni. Abaújvár, Gönc, Göncruszka, Tornyosnémeti, Zsujta, Arka, Boldogkőváralja, Hejce, Hernádcéce, Korlát, Vizsoly, Abaújkér, Encs, Fancsal, Forró, Ináncs, Hernádkércs, Nagykinizs, Szentistvánbaksa, Alsógagy, Felsővadász, Lak, Selyeb, Szakácsi, Alsóvadász, Homrogd, Szikszó, Sajóvámos, Sajópálfa, Miskolc (külterülete), Futókércs, Garadna, Baktakék, Beret, Detek, Léh, Abaújszántó, Golop, Megyaszó, Monok, Rátka, Tállya, Bekecs, Legyesbénye, Szerencs.

Kecskeméti Barackpálinka
 

A termék alapanyagául szolgáló kajszibarack a Kiskunsági Homokhátság területén termeszthető. Ez a terület magában foglalja Kecskemét város és határain kívül a következő, Kecskemét környéki településeket és határaikat:

Ballószög, Bócsa, Ágasegyháza, Fülöpháza, Fülöpjakab, Helvécia, Hetényegyháza, Izsák, Jakabszállás, Kerekdomb, Kerekegyháza, Kunszállás, Kisfái, Matkó, Lajosmizse, Lakitelek, Nagykőrös, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszabög, Tiszakécske, Városföld.

A kecskeméti barackpálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében
szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Szabolcsi Almapálinka

A földrajzi árujelzőt Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéjének közigazgatási területén termesztett almából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni. A szabolcsi almapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében, termelőüzemben szabad előállítani, gyártani, palackozni.
 

Szatmári Szilvapálinka

A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarország Szabolcs-Szatmár megyéjében, az alább felsorolt helységek és határuk közigazgatási területéről származó szilvából készített termékkel kapcsolatban lehet alkalmazni.

Aranyosapáti, Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Csaholc, Csaroda, Darnó, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gemzse, Gulács, Gyüre, Hetefejércse, Ilk, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kisvárda, Kisvarsány, Kölcse, Kömörő, Lövőpetri, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagydobos, Nagyhódos, Nagyvarsány, Nyírlövő, Olcsva, Olcsvaapáti, Panyola, Pap, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szabolcsbáka, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tákos, Tarpa, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Vásárosnamény.

Szatmári szilvapálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni.

Újfehértói Fürtösmeggy

Az Újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alábbi településeinek közigazgatási területéről származhat:

Bálintbokor,  Butyka, Császárszállás, Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Kismicske, Kisszegegyháza, Lászlótanya, Ludastó, Petőfitanya, Szirond, Újfehértó, Újsortanya, Táncsicstag, Vadastag, Zsindelyes.

Az Újfehértói meggypálinkát kizárólag az itt meghatározott területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.