Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióba.
A „Nagykunsági szilvapálinka” előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet. A Nagykunságban történelmi tradíciói vannak mind a szilva termelésének, felhasználásának, mind kereskedelmének. A termőterületen a legnépszerűbb fajták a Besztercei és a Vörös szilva. A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményez. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából illetve Besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően a belőle főzött pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik. A „Nagykunsági szilvapálinka” nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesítés területe széles, Romániától Kanadáig terjed.
A „Nagykunsági szilvapálinka” a korábban már bejegyzett elnevezések után – Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka és Vasi vadkörte pálinka – a tízedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.
A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett EU-s statisztikai adatok szerint a teljes uniós élelmiszer- és italexportnak több mint 15 százalékát a földrajzi árujelzős termékek teszik ki, amelyek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező cikkeké.
A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a www.gi.gov.hu honlapon.
Kedves Látogató! Szereti Ön a Kecskeméti Barack Pálinkát? Ha igen, a következő sorok Önnek szólnak! Az elmúlt héten a Göcseji Körtepálinkáról (
Az előző héten a Kedves Látogató megtudhatta, hogyan is készül a 
Üzleteinkben nagyon sok olyan vendéggel találkoztunk, akiket nagyon érdekel a pálinka készítése, tárolása. Eladóink, munkatársaink készséggel állnak mindig is az Önök rendelkezésére, igyekeznek minden kérdésre válaszolni. Az elkövetkezendő sorozatunkban az eredetvédett pálinkák készítéséről lesz szó általánosan bemutatva. Az első részben ismerjék meg a Békési Szilvapálinka készítésének menetét lépésről lépésre. 
Az Eredetvédett pálinkák cikksorozatunkból megtudhatta, hogy milyen gyümölcsökből készülhetnek az eredetvédett pálinkák, ebben a cikkben pedig bemutatjuk azt a rendeletet, amely földrajzilag írja le, hogy mely településeken készült pálinkacímkére lehet feltűntetni az eredetvédett szót. 
Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval – azaz a kisüsti lepárlással – történhet.
Szabolcs-Szatmár megye, az ország Észak- Keleti csücske hagyományosan a Kárpát-medence almatermelésének központja. Éghajlata és talajadottságai kitűnő, lédús almafajták termesztését teszik lehetővé. Egyik ilyen fajta a Jonatán, amit már rég elfeledtek a nyugat-európai piacokon, viszont harmonikus savai, utánozhatatlan zamatai miatt az ide települt lé üzemek elsőrangú kedvence.. Minden más almalé ízét ezzel javítják, így nem csoda, ha másik eredetvédett pálinkánk alapanyagát a Jonatán alma szolgáltatja.
A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.
Új taggal, az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredetvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-i visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát. Az “Újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.
