A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.

Ezekből a gyümölcsökből készülnek a különleges békési szilvapálinkák:

Stanley szilva:

Eredetvédett pálinkákA világon az egyik legelterjedtebb fajta. Magyarországon az árugyümölcsösök 30 %-át teszi ki. Augusztus végén, szeptember elején érik. Korai színeződése miatt már néha augusztus közepén elkezdik szedni. Minden irányú felhasználásra alkalmas. Közép nagy, vagy nagy méretű gyümölcsei gyakran megnyúltak és aszimmetrikusak. Tömege 30-40 g. közötti, átmérője átlagosan 34 mm. Héja sötétkék, erősen hamvas.

Húsa zöldessárga, kissé zamatos. Öntermékenyülő virágai későn nyílnak. Korán termőre fordul, rendszeresen és igen bőven terem. Virágrügyei a téli hidegeket jól tűrik.

Ageni szilva:

Eredetvédett pálinkákSzármazása ismeretlen, valószínűleg francia eredetű. Érési ideje augusztus második fele, szeptember eleje. Bőven termő fajta, bár nem minden területen. Gyümölcse a besztercei szilvára emlékeztető, de annál nagyobb, a kocsánya felé csúcsosodó. Színe lilába hajló, ibolyakék, pirosas foltokkal, hamvas bevonattal. Kocsánya középhosszú, lilás pirosas színű. Húsa narancssárga, sárgászöld, félkemény, értével puha. Íze kellemes, illatos, rendkívül édes. Jól szállítható.

Vörös szilva:

Eredetvédett pálinkákSzármazása ismeretlen, de Magyarországon, főleg az Alföldön nagyon elterjedt fajta. Érési ideje augusztus második fele, harmadik harmada. Legkorábban augusztus második felében lehet elkezdeni a szüretelését. Rendszeresen és igen bőven terem. Gyümölcse rendszerint közép-nagy, széles, a kocsány felé kissé megnyúlt, széles, barázdamélyedése jellegzetes.

Színe sötét lilás-piros, kékes-piros fedőszínnel, foltosan hamvas. Kocsánya rövid, vékony, zöld színű. Húsa aranysárga és lédús. Íze édeskésen savas, gyenge zamattal.