Két évvel ezelőtt a kisújszállási nagykun rizs, a csopaki bor, az akasztói szikiponty, a budaörsi őszibarack és az újfehértói meggy társaságában a „Nagykörűi ropogós cseresznye” is bekerült a hazai földrajzi árujelzők körébe. Utóbbi terméket a hazai eredetvédelmi listára kerülése mellett tavaly európai uniós oltalom alá is helyezték. A körűi cseresznye felvirágoztatása azonban itt nem ért véget.

Az immáron oltalmazott, hagyományosan magyar gyümölcspárlat alapanyagai a sötét és puha húsú szívcseresznyék és a világos és kemény húsú ropogós cseresznyék ^[1] előnyeit ötvöző „Petrovay ropogós” tájfajta, valamint a Badacsonyi óriás, a Bigarreau Burlat, a Carmen, a Jaboulay, a Hedelfingeni óriás cseresznyefajták, a Germersdorfi és regisztrált változatai lehetnek.

A „Nagykörűi cseresznyepálinka” előállítása kizárólag Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki kistérség területén, Nagykörű, Dobapuszta, Csataszög, Fegyvernek, Hunyadfalva és Kőtelek településeken és közigazgatási határukban termesztett cseresznye felhasználásával, az ezen a területen elhelyezkedő szeszfőzdében történhet.