Ahogy azt már olvashatta a Kedves Látogató a honlapunkon megtalálható törvény részletet, így természetesen magától értetődött, hogy a teljes pálinka törvénynek helye van a Magyar Pálinka Háza oldalán. Most elolvashatja a teljes törvényt, amely nemcsak megnevezési rendeleteket tartalmaz, hanem a pálinka zárjegyről is szó esik! Kellemes olvasást, böngészést kíván hozzá a Szerző és a Magyar Pálinka Háza!
Az Országgyűlés a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. számú melléklete szerint földrajzi árujelző oltalom alatt álló pálinka és törkölypálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:
A törvény alkalmazási köre
1. §
(1) Ez a törvény szabályozza a pálinka megnevezés használatát, rendelkezik továbbá a pálinka előállítása során
alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról.
(2) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről,
címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) III. számú
mellékletében felsorolt osztrák területeken előállított barackpárlatokra.
(3) A pálinkára az e törvényben meghatározott eltérésekkel az élelmiszerekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4) E szakaszban, valamint az 5., 7., 10., 12., 13. §-ban foglalt rendelkezéseket a törkölypálinkára is alkalmazni kell.
A pálinka és törkölypálinka megnevezés használata
2. §
(1) Pálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített
olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és
amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból,
szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
(2) Törkölypálinkának csak a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti eljárással
készített olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését,
párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
(3) A törkölypálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly, borseprő nem
használható fel.
(4) A pálinkát és a törkölypálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése
érdekében sem. Kizárólag a mellékletben felsorolt anyagok használata megengedett.
(5) Amennyiben az (1)-(4) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, nem nevezhető pálinkának, illetőleg
törkölypálinkának.
(6) A pálinka termék megnevezésében egyfajú gyümölcsből készült pálinkák esetében a gyümölcs nevét közvetlenül a
pálinka szó követi.
(7) A különböző egyfajú gyümölcsből készült pálinkáknak a különleges egyedi ízharmónia érdekében történő utólagos
keverésével előállított pálinka megnevezése gyümölcspálinka vagy vegyes gyümölcspálinka. A keverés során felhasznált
pálinkákat a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben a címkén fel kell tüntetni.
(8) A különböző fajú gyümölcsök együttes cefrézésével, illetve különböző fajú gyümölcsök cefréinek együttes lepárlásával
előállított pálinka megnevezése vegyes gyümölcspálinka. A pálinka készítéséhez felhasznált gyümölcs fajokat a felhasználás
mennyisége szerinti sorrendben a címkén fel lehet tüntetni.
(9) A törkölypálinka termék megnevezése
a) egyfajta szőlőből készült törköly esetében kiegészülhet – a törkölypálinka szót közvetlenül megelőzően – a szőlő nevével,
b) kiegészülhet – az a) pont szerinti megnevezést közvetlenül megelőzően – egy, a termék származására utaló földrajzi
névvel.
(10) Aszútörköly-pálinkának az a törkölypálinka nevezhető, amely igazolhatóan 100%-os mértékben a Tokaji borvidék
magyarországi termőhelyéről származó aszú készítéséhez felhasznált aszú szemek kipréselt tésztájából készült.
(11) A pálinka és a törkölypálinka bármilyen arányú keverésével készült terméket – még akkor is, ha a termék
alkoholtartalma 100%-ban e két összetevőből származik – kizárólag csak szeszesitalnak lehet nevezni.
Különleges eljárásokkal készült pálinkák és törkölypálinkák megnevezése
3. §
A 2. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával az alábbi megnevezések abban az esetben használhatók, ha a
pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült:
1. Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó
lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
1 / 3
2. Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy
legalább 6 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyagtartalma
maximum 4 g/l lehet. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos megnevezésű érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési
időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. Az érlelés időtartamát, a termék korát
a címkén fel lehet tüntetni, és utalni lehet a fahordó anyagára is. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető
módon dokumentálni kell.
3. Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig
érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető
módon dokumentálni kell.
4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább
3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta
gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához
vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó
pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
4. §
A 110/2008/EK rendelet 9. cikkének (4) és (7) bekezdéseiben, valamint 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni a termékek megnevezésén, kiszerelésén, címkézésén kívül az étlapokra, itallapokra, árjegyzékekre és kereskedelmi
okmányokra is.
5. §
A pálinka előállításának és megnevezésének szabályait alkalmazni kell az Európai Unió tagállamain kívüli országba
történő exportra előállított termékek esetében is.
A pálinka és törkölypálinka oltalma, minősítése
6. §
(1) A pálinkának és törkölypálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott
termékleírásban foglaltaknak is.
(2) A Magyarország valamely régiójából vagy helységéből származóként földrajzi árujelző oltalomban részesülő
pálinkának és törkölypálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott
termékleírásban foglaltaknak is.
7. §
Az országos pálinkaverseny feltételeit, a pálinkaminősítés, valamint a pálinka érzékszervi bírálók képzésének
szabályait külön jogszabály tartalmazza.
8. §
Az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak betartását a pálinkaellenőrző hatóság ellenőrzi.
Pálinka zárjegy
9. §
(1) A belföldön forgalomba kerülő pálinka és törkölypálinka a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó más
alkoholtermékekre alkalmazandó zárjegytől színében eltérő zárjeggyel (a továbbiakban: pálinka-zárjegy) is ellátható.
(2) A Jöt. rendelkezéseinek alkalmazásával a vámhatóság pálinka-zárjegyet kizárólag a pálinka, illetve a törkölypálinka
előállítását, palackozását vagy tárolását a Jöt.-ben az e tevékenység folytatásához előírt adóraktári engedély birtokában végző
személynek – annak megrendelése alapján – ad ki.
A Pálinka Nemzeti Tanács
10. §
(1) A Pálinka Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és
eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását.
(2) A Tanács tagjait – az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy képviselőjét,
valamint a szakmai szervezetek tíz jelöltjét – az agrárpolitikáért felelős miniszter 3 évre kéri fel.
(3) A Tanács tagjai maguk közül elnököt választanak.
(4) A Tanács tagjairól névjegyzéket kell készíteni és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell.
11. §
(1) A Tanács szervezetének és működésének rendjét alapszabályban kell meghatározni, amelyet az agrárpolitikáért
felelős miniszter hagy jóvá.
(2) A Tanács titkársági feladatait az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.
12. § A Tanács
a) kidolgozza a Nemzeti Pálinkastratégiát a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében;
b) kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az éves, illetve több éves pálinka
marketing tervet, és nyomon követi annak megvalósítását. Ennek érdekében együttműködik a szakmai szervezetekkel;
c) fellép a kulturált pálinkafogyasztás érdekében;
d) részt vesz a kulturált alkoholfogyasztás elősegítésével kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység
kidolgozásában;
e) véleményezi a pálinkával kapcsolatos jogszabályok tervezetét;
f) elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat;
g) a minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai együttműködését, szakmai fórumokat szervez;
h) elősegíti a tisztességes piaci magatartás és az ennek megfelelő reklámtevékenység követelményeinek megvalósulását,
ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
i) együttműködik a közigazgatási szervekkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
j) tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
k) internetes oldalt működtet a fogyasztók és előállítók tájékoztatása érdekében;
2 / 3
l) a pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző hatósággal;
m) szakmai véleményt nyilvánít a pálinkák földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban;
n) felszólíthatja a pálinkára vonatkozó jogszabályok megsértőit jogsértésük azonnali abbahagyására. A felszólítás
eredménytelensége esetén értesíti az illetékes hatóságokat;
o) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal;
p) az érintettek kérelmére nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát.
13. §
Az adópolitikáért felelős miniszter – az agrárpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – évente – a
tárgyévet követő év március 15-éig – megküldi a Tanácsnak a tárgyévben
a) előállított bérfőzött pálinka pálinkafajtánként megbontott,
b) előállított és a Jöt. szerint szabad forgalomba bocsátott
ba) kereskedelmi céllal főzött pálinka vámtarifa-számonként megbontott,
bb) a 2008 20 19 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermékek
alkoholfok-mennyiségéről az országosan összesített adatokat.
Záró rendelkezések
14. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba azzal,
hogy rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően előállított pálinkára és törkölypálinkára kell alkalmazni.
(2) A 9. § a kihirdetést követő harmadik hónap 15. napján lép hatályba.
15. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pálinkaellenőrző hatóságot rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy
a) az országos pálinka- és törkölypálinkaverseny feltételeit,
b) a pálinka- és a törkölypálinka-minősítés szabályait,
c) a pálinka és a törkölypálinka érzékszervi bírálók képzésének szabályait,
d) a pálinka és a törkölypálinka előállítóinak – a Nemzeti Pálinkastratégia kialakításának, illetve a megvalósulás
figyelemmel kísérésének céljára szolgáló – adatszolgáltatási kötelezettségét a forgalomba hozott pálinkák és törkölypálinkák
fajtánkénti megoszlásáról, az adatszolgáltatás módját és az országosan összesített adatoknak a Pálinka Nemzeti Tanács
rendelkezésére bocsátásának rendjét
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a pálinka-zárjegy színét.
Az Európai Unió Jogának való megfelelés
16. §
(1) E törvény a 110/2008/EK rendelet III. számú melléklete szerint földrajzi árujelző oltalom alatt álló pálinka és
törkölypálinka vonatkozásában a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi
árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i
110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2) A törvény javaslatának a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése
megtörtént.
A törvény 2008. december elsején lépett hatályba.
Kapcsolódó cikkek:
